HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont 
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) Biokémiai és Genetikai Intézetének pályázatai is bekerültek a HUN-REN Innovate 20
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) Biokémiai és Genetikai Intézetének pályázatai is bekerültek a HUN-REN Innovate 2026 Program támogatott projektjei közé: “mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése” és “Kapszulafüggetlen széles gazdaspecifitású bakteriofágok fejlesztése pandémiás Acinetobacter baumannii klónok ellen genomikai megfigyelési és adaptív fág-evolúció alkalmazásával” címmel.
mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése
Egy egészséges ember szervezetében a becslések szerint naponta több ezer genetikailag károsodott, potenciálisan daganatossá váló sejt keletkezik, amiket az immunrendszer az esetek többségében felismer és eltávolít. A betegséget okozó tumorok kialakulásának egyik oka, hogy a tumorsejtek az immunrendszer működését gátló anyagcseretermékeket bocsátanak a környezetükbe, felszínükön pedig immunmoduláló molekulákat jelenítenek meg. Az immunrendszer támadásának ilyen módon ellenálló daganatokat „hideg tumoroknak” nevezzük.
A daganatellenes kezelések egyik gyorsan fejlődő területe az immunterápia. Ennek célja, hogy erősítse az immunrendszer daganatellenes működését, és a hideg tumorokat az immunrendszer számára felismerhető, úgynevezett „forró tumorokká” alakítsa.
A „POC – „HUN-REN – Innovate 2026” pályázat keretében az SZBK Genetikai Intézete és Biokémiai Intézete olyan, mRNS-alapú kiegészítő immunterápia fejlesztésén dolgozik, amely képes befolyásolni a tumorok immunrendszert gátló anyagcseréjét. A tervezett eljárás során egy ismert hatású, anyagcserét szabályozó fehérje genetikai információját az mRNS vakcinákkal analóg mRNS-LNP-platform segítségével juttatják a szervezetbe. Ennek nyomán a beteg sejtjei átmenetileg előállítják a fehérjét, amely hozzájárulhat a hideg tumorok forróvá alakításához.
A megközelítés újdonsága, hogy más, már klinikai vizsgálati szakaszban lévő mRNS-LNP-alapú tumorimmunológiai eljárásokkal kombinálva új, előre gyártható és széles körben alkalmazható, úgynevezett „off-the-shelf” terápiák fejlesztését alapozhatja meg. A pályázat célja az eljárás hatásosságának preklinikai igazolása. A várható eredmények új, kombinált mRNS-alapú immunterápiák kifejlesztése előtt nyithatják meg az utat.
A képen az látható, ahogy az mRNS-LNP részecske megközelíti a sejthártyát (jogvédett kép)
Új fágterápiás fejlesztés indul a gyógyszerrezisztens kórházi fertőzések ellen
A HUN-REN SZBK Transzlációs Mikrobiológia Laboratórium kutatói egy ígéretes bakteriofág-alapú fejlesztés működését, hatékonyságát és továbbfejlesztési lehetőségeit vizsgálják, amellyel célzottan lehetne kezelni az antibiotikum-rezisztens Acinetobacter baumannii fertőzéseket.
Az A. baumannii elsősorban intenzív osztályokon kezelt, legyengült immunrendszerű vagy súlyos alapbetegséggel élő páciensekben okozhat többek között tüdőgyulladást, véráramfertőzést és sebfertőzést. Kezelésére nyújthat alternatív megoldást a fágterápia, amelynek legfontosabb előnye a célzottság.
A bakteriofágok ugyanis olyan vírusok, amelyek baktériumokat támadnak meg, az emberi sejteket nem bántják. Megfelelő kiválasztás esetén a fágok a betegséget okozó baktériumtörzsek ellen irányíthatók anélkül, hogy általánosan károsítanák a szervezet baktériumközösségeit. Ez a pontosság ugyanakkor kihívást is jelent, mivel egy adott fág sok esetben csak bizonyos baktériumtörzsekkel szemben hatékony.
A fágterápia szélesebb körű alkalmazásához ezért olyan fejlesztési stratégiákra van szükség, amelyek segítik a klinikailag jelentős baktériumváltozatok azonosítását, a megfelelő fágok kiválasztását és terápiás potenciáljuk megbízható értékelését. A Proof of Concept szakasz sikeres lezárása megalapozhatja a technológia további fejlesztését, szellemitulajdon-védelmét, gyártási folyamatainak kialakítását és későbbi klinikai vizsgálatát. A hosszú távú cél egy nemzetközileg is alkalmazható fágterápiás megoldás létrehozása, amely új kezelési lehetőséget kínálhat a multirezisztens A. baumannii által okozott fertőzések ellen.
26 Program támogatott projektjei közé: “mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése” és “Kapszulafüggetlen széles gazdaspecifitású bakteriofágok fejlesztése pandémiás Acinetobacter baumannii klónok ellen genomikai megfigyelési és adaptív fág-evolúció alkalmazásával” címmel.
A makrofágok működését a szöveti mikrokörnyezetben jelen lévő különböző molekulák együttesen alakítják. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan reagálnak ezek a rendkívül plasztikus immunsejtek két, hagyományosan ellentétes hatású citokin, az IFNγ és az IL-4 egyidejű jelenlétére. Eredményeik azt mutatják, hogy a két jel nem egyszerűen kioltja egymás hatását, hanem összehangolt epigenetikai és transzkripciós szabályozás révén sajátos, köztes makrofág-aktivációs programot hoz létre, amelynek része egyes géncsoportok fokozott kifejeződése. Az azonosított mechanizmusok hozzájárulnak annak megértéséhez, hogyan alkalmazkodnak a makrofágok a gyulladásos és daganatos állapotokra jellemző összetett mikrokörnyezethez. Hosszabb távon e folyamatok feltárása új terápiás megközelítések és célpontok azonosítását támogathatja olyan kórállapotokban, amelyekben az IL-4- és IFNγ-jelátvitel egyaránt alakítja az immunológiai környezetet.
A fertőzésekkel szembeni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben. A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi együttműködő partnerrel együtt azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a védekezést, hogy az immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát tud megmutatni saját sejtjeinek.
A Magyar Genetikusok Egyesülete, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottsága 2026. szeptember 18-án rendezi meg a XXV. "Genetikai Műhelyek Magyarországon" című minikonferenciát.
A rákos tumor nem egyetlen ellenség: sokféle, eltérően működő sejtcsoportból áll. Ezek között már a diagnózis pillanatában ott rejtőzhetnek azok a sejtek is, amelyek hónapokkal vagy évekkel később áttéteket indíthatnak el, vagy ellenállhatnak a kezeléseknek. A kihívás az, hogy ezeket a kritikus sejtcsoportokat időben rendkívül nehéz felismerni. Ebben értek el áttörést szegedi kutatók, svájci és svéd partnerekkel.
Nagy örömmel és büszkeséggel számolunk be arról, hogy a Federation of European Biochemical Societies (FEBS, Európai Biokémiai Társaságok Szövetsége) felkérte Kondorosi Évát, hogy alapító tiszteletbeli tagként csatlakozzon a FEBS Research Academyhez.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) Biokémiai és Genetikai Intézetének pályázatai is bekerültek a HUN-REN Innovate 20
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) Biokémiai és Genetikai Intézetének pályázatai is bekerültek a HUN-REN Innovate 2026 Program támogatott projektjei közé: “mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése” és “Kapszulafüggetlen széles gazdaspecifitású bakteriofágok fejlesztése pandémiás Acinetobacter baumannii klónok ellen genomikai megfigyelési és adaptív fág-evolúció alkalmazásával” címmel.
mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése
Egy egészséges ember szervezetében a becslések szerint naponta több ezer genetikailag károsodott, potenciálisan daganatossá váló sejt keletkezik, amiket az immunrendszer az esetek többségében felismer és eltávolít. A betegséget okozó tumorok kialakulásának egyik oka, hogy a tumorsejtek az immunrendszer működését gátló anyagcseretermékeket bocsátanak a környezetükbe, felszínükön pedig immunmoduláló molekulákat jelenítenek meg. Az immunrendszer támadásának ilyen módon ellenálló daganatokat „hideg tumoroknak” nevezzük.
A daganatellenes kezelések egyik gyorsan fejlődő területe az immunterápia. Ennek célja, hogy erősítse az immunrendszer daganatellenes működését, és a hideg tumorokat az immunrendszer számára felismerhető, úgynevezett „forró tumorokká” alakítsa.
A „POC – „HUN-REN – Innovate 2026” pályázat keretében az SZBK Genetikai Intézete és Biokémiai Intézete olyan, mRNS-alapú kiegészítő immunterápia fejlesztésén dolgozik, amely képes befolyásolni a tumorok immunrendszert gátló anyagcseréjét. A tervezett eljárás során egy ismert hatású, anyagcserét szabályozó fehérje genetikai információját az mRNS vakcinákkal analóg mRNS-LNP-platform segítségével juttatják a szervezetbe. Ennek nyomán a beteg sejtjei átmenetileg előállítják a fehérjét, amely hozzájárulhat a hideg tumorok forróvá alakításához.
A megközelítés újdonsága, hogy más, már klinikai vizsgálati szakaszban lévő mRNS-LNP-alapú tumorimmunológiai eljárásokkal kombinálva új, előre gyártható és széles körben alkalmazható, úgynevezett „off-the-shelf” terápiák fejlesztését alapozhatja meg. A pályázat célja az eljárás hatásosságának preklinikai igazolása. A várható eredmények új, kombinált mRNS-alapú immunterápiák kifejlesztése előtt nyithatják meg az utat.
A képen az látható, ahogy az mRNS-LNP részecske megközelíti a sejthártyát (jogvédett kép)
Új fágterápiás fejlesztés indul a gyógyszerrezisztens kórházi fertőzések ellen
A HUN-REN SZBK Transzlációs Mikrobiológia Laboratórium kutatói egy ígéretes bakteriofág-alapú fejlesztés működését, hatékonyságát és továbbfejlesztési lehetőségeit vizsgálják, amellyel célzottan lehetne kezelni az antibiotikum-rezisztens Acinetobacter baumannii fertőzéseket.
Az A. baumannii elsősorban intenzív osztályokon kezelt, legyengült immunrendszerű vagy súlyos alapbetegséggel élő páciensekben okozhat többek között tüdőgyulladást, véráramfertőzést és sebfertőzést. Kezelésére nyújthat alternatív megoldást a fágterápia, amelynek legfontosabb előnye a célzottság.
A bakteriofágok ugyanis olyan vírusok, amelyek baktériumokat támadnak meg, az emberi sejteket nem bántják. Megfelelő kiválasztás esetén a fágok a betegséget okozó baktériumtörzsek ellen irányíthatók anélkül, hogy általánosan károsítanák a szervezet baktériumközösségeit. Ez a pontosság ugyanakkor kihívást is jelent, mivel egy adott fág sok esetben csak bizonyos baktériumtörzsekkel szemben hatékony.
A fágterápia szélesebb körű alkalmazásához ezért olyan fejlesztési stratégiákra van szükség, amelyek segítik a klinikailag jelentős baktériumváltozatok azonosítását, a megfelelő fágok kiválasztását és terápiás potenciáljuk megbízható értékelését. A Proof of Concept szakasz sikeres lezárása megalapozhatja a technológia további fejlesztését, szellemitulajdon-védelmét, gyártási folyamatainak kialakítását és későbbi klinikai vizsgálatát. A hosszú távú cél egy nemzetközileg is alkalmazható fágterápiás megoldás létrehozása, amely új kezelési lehetőséget kínálhat a multirezisztens A. baumannii által okozott fertőzések ellen.
26 Program támogatott projektjei közé: “mRNS-LNP alapú tumorimmunológiai kiegészítő terápia kifejlesztése” és “Kapszulafüggetlen széles gazdaspecifitású bakteriofágok fejlesztése pandémiás Acinetobacter baumannii klónok ellen genomikai megfigyelési és adaptív fág-evolúció alkalmazásával” címmel.
A fájdalomcsillapítás egyik legnagyobb kihívása, hogy a legerősebb gyógyszerek hatékonyságát gyakran súlyos mellékhatások és a függőség kockázata árnyékolja be.
A makrofágok működését a szöveti mikrokörnyezetben jelen lévő különböző molekulák együttesen alakítják. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan reagálnak ezek a rendkívül plasztikus immunsejtek két, hagyományosan ellentétes hatású citokin, az IFNγ és az IL-4 egyidejű jelenlétére. Eredményeik azt mutatják, hogy a két jel nem egyszerűen kioltja egymás hatását, hanem összehangolt epigenetikai és transzkripciós szabályozás révén sajátos, köztes makrofág-aktivációs programot hoz létre, amelynek része egyes géncsoportok fokozott kifejeződése. Az azonosított mechanizmusok hozzájárulnak annak megértéséhez, hogyan alkalmazkodnak a makrofágok a gyulladásos és daganatos állapotokra jellemző összetett mikrokörnyezethez. Hosszabb távon e folyamatok feltárása új terápiás megközelítések és célpontok azonosítását támogathatja olyan kórállapotokban, amelyekben az IL-4- és IFNγ-jelátvitel egyaránt alakítja az immunológiai környezetet.
A Plant, Cell & Environment című folyóirat a HUN-REN SZBK munkatársainak kutatási eredményét bemutató ábráját választotta az augusztusi lapszám belső borítóképének.
A fertőzésekkel szembeni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben. A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi együttműködő partnerrel együtt azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a védekezést, hogy az immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát tud megmutatni saját sejtjeinek.
A Magyar Genetikusok Egyesülete, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottsága 2026. szeptember 18-án rendezi meg a XXV. "Genetikai Műhelyek Magyarországon" című minikonferenciát.
A rákos tumor nem egyetlen ellenség: sokféle, eltérően működő sejtcsoportból áll. Ezek között már a diagnózis pillanatában ott rejtőzhetnek azok a sejtek is, amelyek hónapokkal vagy évekkel később áttéteket indíthatnak el, vagy ellenállhatnak a kezeléseknek. A kihívás az, hogy ezeket a kritikus sejtcsoportokat időben rendkívül nehéz felismerni. Ebben értek el áttörést szegedi kutatók, svájci és svéd partnerekkel.
Nagy örömmel és büszkeséggel számolunk be arról, hogy a Federation of European Biochemical Societies (FEBS, Európai Biokémiai Társaságok Szövetsége) felkérte Kondorosi Évát, hogy alapító tiszteletbeli tagként csatlakozzon a FEBS Research Academyhez.
Fókuszban a szegedi EV kutatás
A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (HUN-REN SZBK). Az 1973-ban alapított HUN-REN SZBK négy intézete – a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet.
260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik. A HUN-REN SZBK 2023-ban ünnepli felavatásának 50. évfordulóját, mely alkalomból jubileumi kiadvány készült (itt), és októberben ünnepi tudományos ülés kerül megrendezésre. A kutatott témák a molekuláris és sejtbiológia számos területét ölelik fel, s a baktériumok ipari hasznosításától a termesztett növények irányított nemesítésén át az emberi egészség és a környezetvédelem kérdéséig terjednek. Rövid intézeti ismertető itt tekinthető meg.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) a HUN-REN Központ egyik legnagyobb élettudományi kutatóhelye. Tevékenysége a modern biológia minden területére kiterjed. A vizsgált tudományterületeknek (biofizika, biokémia, genetika, növénybiológia) megfelelően négy intézetre tagolódik. A HUN-REN SZBK-ban elsősorban alapkutatás folyik, de a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is fontos szempont.
A HUN-REN SZBK kutatói számos egyetemen végeznek oktatói munkát, például a Szegedi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen és a Debreceni Egyetemen. A HUN-REN SZBK négy intézetében kb. 70 PhD-hallgató és ugyanennyi egyetemi hallgató dolgozik doktori disszertációján ill. diplomamunkáján. A kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók rendszeres szemináriumokon képezik tovább magukat. 1972 óta minden évben 10 hónapos nemzetközi továbbképző tanfolyam indul fiatal külföldi kutatók számára.
A HUN-REN SZBK-ban számos központi laboratórium működik, amelyek különféle szolgáltatásokkal támogatják az intézetekben folyó kutatómunkát.
